Anatómiai alapok - Truviva

Anatómiai alapok

Ebben és a kapcsolódó cikkekben az anatómiai és élettani alapokat tárgyaljuk meg a fogantatás tükrében. Ez a tudás később azért lesz hasznos, mert érthetőbbé teszi a komplexebb folyamatokat amik a szervezetedben végbe mennek.

Néhány fogalom tisztázásával sokkal világosabbá válnak majd a kapcsolódó cikkek és videók, így a további témákat is jobban érted majd.

Ha a női test anatómiájára gondolunk fogantatás szempontjából a kismedencei szervek a legfontosabbak, hiszen itt helyezkedik el az anyaméh és a petefészkek. A kismedence egy speciális terület, melyet hátulról a gerinc alsó, kereszt és farokcsonti szakasza, oldalról és előlről a 2 ízesült medence csont határol. Felfelé a hasüreg található, melytől egy hashártyakettőzet választja el és alulról a gátizmok zárják le ezt a teret.xcaa

A méh egy kb. 8 cm hosszú 5 cm széles és 2-3 cm vastagságú tömör, izmos képlet. Méhtestre és méhnyakra tagolódik. A méhtest felfelé irányuló fenékkel végződik, ide szájadzik a 2 petevezeték oldalról, míg a méhnyak a hüvelyben végződik. A méh 3 rétegből épül fel, a legbelül a méhnyálkahártya, szakszóval endometrium helyezkedik el, melynek a menstruációs ciklustól függően változik a vastagsága. A 2. Réteg simaizom, ez a legvastagabb és a legkülső egy hártyaszerű borítás, a peritoneum.cs

A petevezetők nagyon fontos szerepet játszanak a megtermékenyülésben, hiszen az esetek többségében a petesejt itt találkozik a spermiumokkal, itt termékenyül meg és itt indul el az embrió fejlődése. Kb 10-14 cm hosszú képletek, melyeknek tölcsér alakú végén rojtszerű nyúlványok vannak, hogy az ovuláció idején a petesejtet betereljék az ampullába. Az ampulla (a petefészekhez legközelebbi szakasz)  a leghosszabb és ív alakban fut a méhhez. Ezt követ egy szűkült szakasz a méhbe való belépés előtt és az utolsó szakasz pedig a méhüregbe szájadzik.

A petefészkek 3×1,5x1cmes szervek és ovális alakúak. Bár a méretük pici, a petesejtek szempontjából ez a legmozgalmasabb hely. A petefészkek tartalmazzák a folliculusukat, azaz tüszőket, melyek a petesejteket tartalmazzák. Minden tüsző csak 1 petesejtet tartalmaz, melyekből magzati korunkban még 6-7 millióval rendelkeztünk, ez természetes folyamatok által születésünkre 1 millió lesz és pubertás korra kb 600 ezer tüsző található a petefészkeinkben amelyek közül minden hónapban több érésnek indul de ideális esetben 1 lesz domináns és szabadul ki az ovuláció után.sc

A hüvely kb 10 cm hosszú, izmos falú üreges szerv melynek van egy első és egy hátsó boltozata. Szintén nyálkahártya borítja amely speciális környezetet tart fenn a hüvelyben.

Az anyaméh és a petefészkek bonyolult szalagrendszerrel rögzülnek a csontos medencéhez, a környező képletekhez és egymáshoz, de érdekesség, hogy a petevezetékek közvetlenül nem kapcsolódnak a petefészkek, hanem a szabad hasüregbe nyílnak, így ha a petesejt ovuláció utáni kilökődésekor ha nem terelődik be a petevezetőbe és így termékenyül meg akkor jön létre méhen kívüli terhesség. Ha az embrió a petevezetőben tapad meg és kezd el fejlődni a terhesség akkor is méhen kívüli, más szóval ektópiás.

A kismedencei szervek bonyolult ér, idegellátással és nyirok elvezetéssel rendelkeznek.

A teljesség kedvéért ebben a térségben található a húgyhólyag, mely a méh előtt és relatív alatt helyezkedik el, míg a végbél a méh mögött halad el.

Más, a kismedencétől távol lévő szervek is hatással lehetnek a fogantatásra. A petefészkek működését közvetlenül befolyásolják és irányítják a thalamus és az agyalapi mirigy, a hypophysis melyek az agy speciális, hormontermelő részei. Az általuk termelt ovulációra és menstruációs ciklusra ható follikulus stimuláló hormon , FSH, és luteinizáló hormon LH a vérkeringés útján jut a célszervekhez. A hypohalamus-hypophysis-ovarium tengelyről és működési mechanizmusáról a női ciklus cikkünkben olvashattok.

avd

Nemi hormonokat (ösztrogén, progeszteron) termel a petefészkeken kívül a mellékvesekéreg is. Továbbá más hormon termelő szervek is befolyásolhatják ezen nemi hormonok működését, hatékonyságát, ilyenek a nyakon található pajzsmirigy és a hasűrben található hasnyálmirigy.

Ha még inkább kontextusban szeretnénk látni a termékenységben szerepet játszó szerveket, akkor a máj és vesefunkció is egy faktor hiszen befolyásolják a vérben keringő hormonok mennyiségét. A máj végzi a szállítófehérjék előállítását és méregtelenítést míg a vese a kiválasztást végzi. Ha ezek a szervek nem funkcionálnak megfelelően akkor hormonszint eltérés keletkezhet és ezáltal a normálistól eltérő működést idézhet elő.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Scroll to Top